Alapvetően a hőszivattyú úgy működik, hogy a hőt a kondenzátor magasabb hőmérsékletére és az elpárologtató alacsonyabb hőmérsékletére koncentrálja, és áthelyezi (szivattyúzza). A technológia kihasználja a tárolt vagy felszabaduló nagy mennyiségű energiát, amikor a hűtőközeg fázist vált a gáz és a folyadék között.

Hőszivattyú segítségünkre lesz, tehát érdemes beszerezni egyet a fisherklima.hu weboldalról, nézzen be hozzánk tehát és megtekintheti a teljes kínálatot. Például a folyadék és a gáz közötti váltáskor az általános R134a hűtőközeg 150–250-szer annyi energiát vesz fel vagy bocsát ki, mint amennyi hőmérséklete egy Celsius fokkal változik. Az egyetlen különbség a hőszivattyú és a hűtőberendezés között az, hogy az egyiket úgy tervezték, hogy eltávolítsa a hőt egy térből vagy folyamatáramból, hűvösebbé téve, és elutasítsa a hőt a környezetbe, míg a másikat arra tervezték, hogy hőt vonjon ki a környezetből és használja fel arra, hogy hasznos hőt tudjon biztosítani. Vegyünk egy egyszerű példát: a hűtőszekrényben lévő elpárologtató úgy távolítja el a hőt a környező térből (a hűtőszekrényen belül), hogy elpárologtat egy hűtőközeget, és elnyeli a hőt, amikor a folyadék gázzá változik. Ezt a hőt kompresszor segítségével magasabb hőmérsékletre „koncentrálja” (mint ahogy a kerékpárszivattyú felmelegszik, amikor felpumpálja a gumikat).

A rendszer kialakításának és a hűtőközeg kiválasztásának köszönhetően ez a hőmérséklet magasabb, mint a kondenzátor körüli környezeti hőmérséklet, így a kondenzátor hőveszteséget okozhat a környezetének, a hűtőközeg pedig folyadékká kondenzálódik. Így a hűtőszekrény hátoldalán (vagy az oldalakon és a hátlapon) lévő tekercsek felforrósodnak, és hőt veszít a helyiségben, ahol a hűtőszekrény található. Ezután a hűtőközeg nyomáscsökkentő szelepen keresztül áramlik a párologtatóba. További részletekért nézzen be a fisherklima.hu-ra.