Az energiahatékonyság növelése és a fenntarthatóság előmozdítása érdekében az Európai Unió, és ennek nyomán Magyarország is, szigorú szabályozást vezetett be az energetikai auditálás területén. E szabályozás célja, hogy elősegítse a vállalatok energiafelhasználásának optimalizálását, valamint hozzájáruljon az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. A kötelező energetikai auditálás rendszere különösen a nagyvállalatokat érinti, hiszen ezek az egységek jelentős energiafogyasztással rendelkeznek, így hatékonyabb működésük számottevő környezeti és gazdasági előnyökkel járhat.

Nagyvállalatok kötelező energetikai auditálása az energiahatékonysági törvény alapján négyévente esedékes. A vonatkozó szabályozás értelmében nagyvállalatnak minősül minden olyan gazdasági társaság, amely az utolsó két lezárt üzleti évben legalább 250 főt foglalkoztatott, vagy éves nettó árbevétele meghaladta az 50 millió eurót, illetve mérlegfőösszege azonos időszakban túllépte a 43 millió eurót. Az audit célja, hogy átfogó képet adjon a vállalat energiafelhasználásáról, feltérképezze a jelentős energiafogyasztó rendszereket és berendezéseket, és javaslatokat fogalmazzon meg az energiahatékonyság javítására.

Az auditálást kizárólag minősített energetikai auditor vagy auditor szervezet végezheti, és annak eredményeit a vállalatnak jelenteni kell a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) felé. Az audit hiányában bírságra lehet számítani, amely elérheti a több millió forintos nagyságrendet is, különösen ismételt mulasztás esetén. Fontos azonban megemlíteni, hogy a kötelezettség alól bizonyos esetekben mentesülhetnek a vállalatok. Mentesülésre akkor van lehetőség, ha a vállalat rendelkezik hitelesített energiairányítási rendszerrel (ISO 50001), amely megfelelően dokumentálja és bizonyítja az energiafelhasználás felügyeletét és optimalizálását.