A megfelelő tűzgyújtó eszköz kiválasztása során feltétlenül érdemes mérlegelnünk a különböző típusok előnyeit és hátrányait. A két leggyakoribb változat a benzines és a gázos típus, amelyek mindegyike eltérő tulajdonságokkal rendelkezik.

A benzines öngyújtó, bár kevésbé elterjedtebb, számos előnnyel bír. Az egyik legnagyobb mellette szóló érv a megbízhatóság, hiszen szinte minden időjárási körülmény között, még erős szélben és esőben is működik. Ezek a jellemzők különösen hasznosak lehetnek gyakori kültéri használat esetében. Továbbá, egy ilyen öngyújtó gyakran tartósabb is, mivel ezek erősebb anyagokból készülnek, legtöbbször rozsdamentes acélból, ami hosszú élettartamot biztosít. A benzines típusok karbantartása azonban rendszeres odafigyelést igényel. A kanóc, illetve a tűzkő cseréje és a tok karbantartása elengedhetetlen, hogy az öngyújtó mindig megfelelően működjön. A feltöltés során ügyelni kell arra, hogy minden esetben a megfelelő minőségű – speciálisan erre a célra szánt – benzint használjuk.

A gázos öngyújtó ezzel szemben könnyebb kezelhetőséget és komfortosabb használatot kínál. Az ilyen típusok általában butángázzal működnek, amelyet egyszerűen és gyorsan újratölthetünk. A gázos változat további nagy előnye, hogy a lángja egyenletes és könnyen szabályozható, így pontosabb gyújtást tesz lehetővé. Emellett ezek az eszközök általában kisebb méretűek és könnyebbek, ami hordozhatóság szempontjából is szerencsés lehet. Ugyanakkor a gázos öngyújtó hátránya, hogy érzékenyebb a szélre és a hideg időjárásra, ami csökkentheti a hatékonyságát. A butángáz minősége is befolyásolja a működést; a rossz minőségű gáz gyorsabban elhasználódhat és kevésbé hatékony égést eredményezhet​. Mindegyik modell rendelkezik tehát előnyökkel és hátrányokkal, amelyeket érdemes mérlegelni a választás során. A megfelelő típus kiválasztása pedig attól is függ, hogy milyen környezetben és milyen gyakorisággal kívánjuk használni azt. ​